Úgy gondoljuk, hogy a táj megismerésmódjának kérdése nem elméleti jelentőségű értelmezési kérdés csupán, mivel maga a szemléletmód vezet az ember és a táj valós viszonyának megértéséhez, a Földért való felelősségtudat és a gyógyító cselekvések megszületéséhez. Fontosnak tarjuk annak megértését, hogy a táj az ott élő emberek alkotása, törődésük által válik gondozottá, érdektelenségük okozza sebeit. Szakmánk szerint a táj tervezői vagyunk, de közelebb áll a valósághoz az, hogy a tájért való felelősség lelkiismeretének ébrentartói és ezáltal a táj gyógyítói szeretnénk lenni. E gondolatból következik a területen élő közösségekkel való együttműködés, vagy egyáltalán a közösségteremtés igénye, feladatunknak érezzük a közösségek szemléletformálást, a közösségi munka felélesztését is.